HTML

Olvasok

Friss topikok

Robin Cook: Jótékony halál

2013.07.14. 07:26 Kertember

Robin Cook rajongók számára nem titok, hogy kedvencük könyveinek túlnyomó része az orvoslás világából származó krimik. Olyan krimik, melyekben az ötlet a mindennapokból származik, aktuális és lássuk be sokszor gondoljuk azt a könyvei olvasásakor, hogy meg is történnek/történhetnek. Egyszóval orvoskrimik, izgalmasak, olvasmányosak, fordulatosak.

IMG_4154_2.JPG

Robin Cook ebben a regényében is mesterien szövi a szálakat. A könyv írásakor igazán elemében lehetett. Aki régóta olvassa már műveit biztosan észrevette már, hogy nem mindig hozza a csúcsformáját. Sokregényes íróknál megfigyeltem már, hogy az írókat is el-eléri az alkutó válság. Rájuk is hatást gyakorolnak a világ, család, személyes dolgaik, ezek pedig megjelennek az írásaikban. Hol a tartalomban, hol a szövegezésben, hol a mondanivalóban. Robinnak is voltak már mélypontjai, amikor a könyve elmaradt az elvárt izgalomtól, olvasási élménytől. 

Nos ez a regénye nem hullámvölgyben íródott. Nagyon jól kidolgozott, élvezetes orvosi krimi. 

Nemcsak a cselekmény szálát szövi mesterien, hanem az emberrel az emberi lélekkel is foglalkozik. Egy kiemelkedő tehetségű orvostanhallgató lányon keresztül vezet be bennünket a gyermekként többszörösen sérült női lelkek világába. A lelki kidolgozás ugyan nem éri el Stephen King-i magaslatokat, de így is elég ahhoz, hogy gondolatokat ébresszen bennünk. Persze, aki nem fogékony, nem empatikus az gyorsan átszáguld ezen sorok fölött, és az író sem erőlteti a gondolatok képződését, épp annyit ír, ami beindítja azokat.

A mű fő cselekménye során betekintést kapunk az őssejtkutatásba, az állati, emberi szervek mesterséges előállításába, melyekről olyan alapvető információkat kapunk, maik egy átlagember számára is emészthetők, érthetők. A témát olyan izgalmas környezetbe ágyazza az író, hogy megjelennek kételyeink gondolataink. Vajon ezek igazak? Ez aztán további gondolkodásra sarkalhat. Megmondom őszintén én további kutakodást végeztem a témában, hogy bizonyos legyek abban, hogy ez valóság, vagy fikció. 

"Ne felejtse, hogy minden eukarióta - vagyis sejtmaggal rendelkező - sejt tartalmazza egy organizmus teljes genomjának másolatát. Ez azt jelenti, hogy minden sejtmaggal rendelkező sejtben benne van minden szükséges információ, hogy nemcsak önmaga, de az egész test felépülhessen. Ezt a folyamatot génexpressziónak nevezzük, melynek során valamiféle molekuláris balett folyamán gének kapcsolódnak ki és be a sejtben." Nem a könyvhöz tartozik és Robin Cook sem sugallja ezt, de tudósok is vizsgálják, hogy mi az a folyamat, erő, ami meghatározza, hogy egyik sejtből szív, a másikból pedig tüdő stb. lesz. Darwin mondja ez az evolúció, kreacionisták viszont úgy vélik ez messze több annál, ez már maga az intelligens tervezettség. Ki az intelligens tervező? Papok mondják Ő Isten, evolúciót tagadó tudósok szerint egy olyan erő, amit ma még nem ismerünk. De ez csak egy kis kitérő volt. Forduljunk vissza a könyv felé. 

A génmanipuláció, őssejtkutatás, mesterséges szerelőállítás témája mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ebbe a témába mindig beköszön az erkölcs és etika kettőse. A regényben is felüti a fejét: "Ugyanakkor ösztönösen a tudatában volt a fejlődés lehetséges sötét oldalának is. A biológia tudománya szinte már túl gyorsan fejlődik, a tudománnyal pedig az a baj, hogy a tudás megszerzésének folyamatát nem lehet visszafordítani."

Mai világunkban a pénz hatalma mindent átsző. A növekvő és öregedő emberiség egyre több egészségügyi problémával szembesül. Az orvosi kezelések, a gyógyítás olyan méreteket ölt, hogy a kormányok egyre kevésbé bírják finanszírozni. Az egészségügyi ellátásra beszedett adók nem fedezik a kiadásokat, ezért az egészségügyi ellátó rendszerek jelentős átszervezése zajlik a világban. Emiatt az egészségügy is mélyen átszövődik a pénzzel. Ma már minden pénzről szól. Akinek nincs az jobban teszi, ha nem is betegszik meg. Robin Cook zseniális tudja ezt, és mélyen bele is szövi a regényben. A regény lendületének fő mozgatórugója, és mindennek indítéka ez a vonal. Egyúttal a legintenzívebb érzelmeket is ez a szál váltja ki az olvasóból. Amíg az orvostanhallgató lány belső vívódása megérint bennünket, addig ennek a pénzvilági szálnak a szereplői vehemens érzelmeket gerjesztenek. Tipikus gondolatmenete a vagyonnal rendelkező, a pénzének köszönhetően az átlagból kiemelkedő embereknek az, ami a könyvben is megjelenik: "Először elborzasztotta a gondolat, de végül úgy tűnt, nincs más lehetőség, azt pedig utálta, ha sarokba szorítják. Mindannyiszor elbátortalanodott, végiggondolta azt az eshetőséget, hogy tönkremegy, és elveszíti a méltóságát. Ha minden összeomlik, nevetség tárgyává válik. Valami törtető bértollnok ír róla egy könyvet, és olyan színben tünteti fel, mint egy bohócot, mint egy idiótát. Ezt a sorsot pedig pedig mindenáron el fogja kerülni." Az író sok könyvében megjelent már az egészségügyet átitató, és annak folyamatait irányító pénz. Ebben a regényben is erről van szó, de Robin mindig kitalál valami újat, valami egyedit. Most is ezt tette. Hűen bemutatja, hogy ahol a pénz megjelenik ott az emberi értékek köddé válnak. Nem számít testvér, társ, barát, család, semmi sem, csak a pénz.

Az írás, szóforgatás mesteri tudománya, hogy az író képes elvezetni bennünket egy olyan pontra, ahol már hajlandóak vagyunk felülvizsgálni addigi érzéseinket, gondolatainkat, és szimpátiával gondolni olyan dolgokra, amiket addig elutasítottunk. Engem a laboratóriumi szervelőállítás, génmódosítás, génmanipuláció, klónozás taszít. érdeklődve tekintek erre a tudományágra, de inkább elutasítom, mint elfogadom. Ez a regény azonban szimpatikus, együtt érző gondolatokat csalt ki belőlem e terület művelővel szemben. Mert lehet, hogy nem szimpatikus ez a cselekmény, de az író elvezet odáig, hogy ettől bizony van sokkal rosszabb is, és a két rosszat szembeállítja egymással. A rosszabb kárt okoz a kevésbé jónak és ettől máris kicsalja a rokonszenvező érzelmeket. Az igazi írók ettől válnak naggyá. Nem elég a történet, nem elég a szó, azokkal játszani is tudni kell, Robin Cook ezt megteszi.

A Jótékony halál regénye nagyon jól rávilágít egy-egy emberi viselkedés hátterére; a vezető orvoséra, a kislányként sérült nőére, az udvarló, szegény, lecsúszó félben lévő családból származó fiúéra, a vagyonos pénzemberére, a maffiatag emberére. Rávilágít a mozgató erőkre, de mély elemzésbe már nem bonyolódik, ami csak a könyv hasznára válik. Ha megtenné, akkor az íróra jellemző sodró lendület elveszne, a könyv akadozna, néhol fárasztóvá is válna. Nincs erre szükség. Ezt megteszik más írók, akik ennek sokkal nagyobb mesterei. Ez a könyv pont így jó.

A regény befejezése a FULL HAPPY END olvasókban, hagy némi űrt. Magam fulhepiend embernek tartom, ami ennyit jelent, hogy azok a történetek (könyvek, filmek, megtörtént esetek) okoznak igazi katartikus élményt számomra, aminek a vége minden tekintetbe jó. Minden pozitív szereplő nyer, és boldog lesz. A könyv végén marad némi űr, de tagadhatatlanul pozitív a kicsengése. Egy kis utógondolkodással ezt a kis űrt kitölthetjük, de az író ezt nem tette meg helyettünk. Azt mondanám, hogy amolyan XXI. századi a befejezés. Nyitva maradnak a kiskapuk jónak-rossznak.

A könyv közepes betűmérettel jelent meg. Jól olvasható, szellős, áttekinthető elrendezésű. 462 számozott oldalt tartalmaz. Alexandra Könyvkiadó jelentette meg 2013-ban.

IMG_4155.JPG

Olvassátok el, megéri.

Szólj hozzá!

Címkék: olvasás Robin Cook olvasási napló

A bejegyzés trackback címe:

https://kertemberolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr855403790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.