HTML

Olvasok

Friss topikok

J. R. dos Santos: Vaticanum Az ősi prófécia

2017.08.22. 15:05 Kertember

vatic.jpg

 

Nem egy nagy durranás. Nem tudom ki volt előbb a piacon, de mindegy is, az biztos, hogy Santos és Dan Brown egy területen mozog, de utóbbi messze veri a vetélytársát. Persze nem is biztos, hogy versengenek. 

Nem az első könyve az írónak amit megveszek és elolvasok, talán nem is az utolsó. Meg kell mondanom, hogy  a könyv külsőre nagyon kínálja magát, az ajánlást és a műfaj meghatározást elolvasva felcsigázza az embert, de olvasva a könyvet mindez elillan. A Kossuth könyvkiadót dicséret illeti a külalakért és az egyedi műfaj megjelenítésért. Sokat tesz az eladhatóságért. 

vatican.jpg

A cím kissé erőltetett. Közel 100 oldalon keresztül tárgyalja az író az ősi próféciát olyan részletességgel, ami a teológusokat kivéve senkit sem érdekel, na jó talán még néhány elszánt katolikust. rendesen bele is lehet aludni a témába, és csak azért olvassuk végig, hogy aztán a következő 350 oldal egy cseppet se csatlakozzon hozzá, hanem majd az utolsó oldalak egyikén lesz visszahivatkozás a témára. Gyakorlatilag az első 100 oldal egy regény, a következő 390 pedig egy másik. De nem csak így érhető tetten a kettősség, hanem a szereplők terén is. Az elején felbukkan egy szereplő fontos küldetésben, aztán a 25. oldal környékén eltűnik, de olyan szinten, hogy legközelebb a 470. oldal környékén bukkan fel, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az örömünnep, ami a jó győzelme miatt alakul ki, még inkább azzá váljon. Már már meseszerű befejezéssel érjen véget a mű. És itt nem kisebbítem a mesék szerepét, mert igenis fontosak és megvan a saját irodalmi világuk, de higgyétek el, hogy nem egy ilyen regényben. 

A regény nagyon alapos, olyan szájbarágós részletességgel fejti ki a történéseket, hogy unalmassá válik. Büszkeséggel tölt el, hogy mégis képes voltam végigolvasni, sőt koncentrálni a szövegre és beugrottak a korábban olvasott részek, egybe tudtam gyúrni a cselekményt. 

A csúnya rossz, gonosz szereplőről olyan nagy igyekezettel próbálta meg elterelni a gyanút Santos, hogy már csak emiatt is azonnal gyanakodni kezdtem rá, és nem alaptalanul, a végén kiderül, hogy nyakig benne ül a kulimászban. :) 

A könyvben vannak nagyon fontos élő szereplők, és tárgyak is. Az egyik tárgy nélkül kétszer is megakadna a cselekmény. Vajon melyik lehet ez a tárgy? Rájöttök már a könyv elején?

A könyv szép megjelenésű, mint már említettem a Kossuth könyvkiadó jelentette meg 492 oldalas. Nagy betűkkel nyomtatott, sok benne a párbeszéd, könnyen olvasható, de sok regénnyel szemben a sorok szélesebbek, így mégis több nap kell az elolvasásához. A lapok vékonyak, felületük picit érdes tapintású. A könyv súlya még épp megfelelő ahhoz, hogy kényelmesen tarthassuk. Kellemesen új könyv illattal rendelkezik (na persze az én példányom :)). 

vatican1.jpg

A történet nagyon érdekes főként az író könyv végre tett Megjegyzések elolvasása után. Javaslom, hogy ezzel a résszel kezdjétek az olvasását, akkor élvezhetőbbé válik az egész könyv, sőt jó nagy adag megbotránkozással is fog szolgálni. 

Összességében elmondhatom, hogy egy olvasását megért, ha olvasási élményt nem is sokat nyújtott, de a Vatikánról szolgáltatott új információkkal. 

Ne vegyétek meg, de olvassátok el!

Szólj hozzá!

Címkék: olvasás J. R. dos Santos Vaticanum Az ősi prófécia tudományos thriller a könyv illata olvasási élmény

A bejegyzés trackback címe:

https://kertemberolvas.blog.hu/api/trackback/id/tr2312772014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása